Lépteink nyomán mezei virágok
Lépteink nyomán mezei virágok:
felágaskodó élni-akarások.
Látjuk a hazugok arcát,
halljuk a hantok omlását,
a vadvirágok sírását.
Járjuk a hadaink útját,
halljuk halottaink hangját,
hisz ránk hagyták hitük harcát,
a hegyek megmozgatását.
Van vezetőnk, magyar népünk,
van két karunk, sosem félünk.
Fáj a tétlenség, mint a veszettség.
Fáj az irigység, a kicsinyesség.
Két rózsaszál egy összenőtt szép pár,
érezzük önmaguk igazságát,
a tüzes kéj ölelő illatát.
Lépteink nyomán mezei virágok:
felágaskodó élni-akarások.
Bp. 2020. december 10.
Juhos-Kiss János